2013. június 17., hétfő

14. fejezet - Jack másik arca

Sziasztoooook!!Itt van egy újabb rész!!!:)
***********************************************************************
         ,,-Megjöttem!-hallottam meg anyu hangját a hátam mögött.''




   *Liam szemszöge*


Na ne!Pont most kell anyunak is megjönnie?!Ezt nem hiszem el!
-Szia anyu!!Ma fodrásznál voltál?- próbáltam elterelni anya figyelmét.
-Szia Liam!Nem, de köszönöm a bókot.Arrébb mennél kérlek??  -anya
-Ömm...én beviszem a csomagokat te csak menj ki a kocsihoz a többiért! -próbáltam még jobban húzni a dolgokat.
-De hát nincsen több csomagom!Ma apátok vásárol be.És ő is hamarosan itthon lesz.-mondta anya és arrébb lökött.Nem tudtam mihez kezdeni.Lefagytam és ott szobroztam az ajtóban, amíg egy sikoly meg nem törte a csendet és elindultam a nappali felé.
-LIAM PAYNE!!!!!!ITT MEG MI A FENE TÖRTÉNT??!!! - ordibált velem anyu.
-Anya én nem tudom én is most jöttem haza!-magyarázkodtam.Anya elindult a konyha felé ahol szintén nem semmi látvány fogadta. Niall és Emma a konyhában a földön ülve csókolóztak.Anya magukra is hagyta őket majd a törött vázájához sietett és elkezdte összeszedni a darabkékat.
-Liam gőzöm sincs, hogy mi történt de úgy látom,hogy neked se...Kérlek szépen derítsd ki és beszélj a barátaiddal.-mondta anya és próbált nyugodt lenni.Ezt csodáltam anyában.Először kiakad de utána rögtön lenyugszik és végzi a dolgát mintha semmi nem történt volna.Bementem a konyhába, hogy kikérdezzem a szerelmeseket, de amikor beértem egyikük sem volt ott.Kimentem a nappaliba, de ott is csak anyát találtam.Végül felmentem az emeletre Niall szobájába aki ott sírt az ágyán.
-Niall mi a baj? - mentem oda hozzá.
-Semmi..Csak összevesztem Emma-val és kicsit kiborultam és eltörtem anyukád kedvenc vázáját utána beviharoztam a konyhába ő utánam jött és utána elsírta magát én megvígasztaltam és ő erre megcsókolt majd miután anyukád benyitott elmondott nekem valamit és elment....
-De mégis mit mondott amiért te kiborultál? - kérdeztem tőlle kíváncsian.
-Azt nem mondhatom el mert még nagyobb bajt okozok!! - mondta és még motyogott valamit magában és leviharzott az emeletről.Utána rohantam, de mire leértem már becsapta az ajtót.Elment valahova de semmit nem mondott...


   *Emma szemszöge*

Körülbelül 4 óra lehetett amikor megérkeztem Jack háza elé.Vettem egy nagy levegőt és becsöngettem.
-Szia Emma!Gyere be, de mindjárt megyünk is tovább az egyik haverom házába.Nincsen ott senki. - köszöntött nagy mosollyal az arcán.
-Szia...Jó de akkor menjünk.- forgattam meg a szemeimet.Nem tudtam pontosan , hogy mit akar tőlem.Ha megakar ölni akkor tegye meg nyugodtan.

-Akkor gyere menjünk - fogta meg a vállamat és elindultunk.A ház az utca másik végében volt.Kicsit szebb és takarosabb is volt mint Jack háza.



Amikor bementünk a nappaliba leültem a kanapéra ő pedig töltött nekem egy pohár vizet.
-Tessék! Biztos szomjas vagy. - mondta elég kedvesen ami meglepett. - Figyelj Emma tudom, hogy az amit tettem megbocsájthatatlan, de én tényleg nagyon sajnálom.Elgurult az agyam és nem kellett volna megtennem amit tettem.
-Ezt furcsa tőled hallani..Azzal egyet értek, hogy nem hinném, hogy valaha is teljesen megfogok neked bocsájtani.Pláne azok után, hogy ma is megfenyegettél.-mondtam.
-Nem gondoltam komolyan, csak azt hittem, hogy nem fogsz eljönni másképpen.És azért jöttünk ebbe a házba mert a másik ugye a szüleimé...akik, hát hogy is mondjam, kitagadtak...És azért költöztem ide, hogy új életet kezdjek és kapóra jött, hogy a szüleim pár hónapra elutaztak Ausztráliába, de mint kiderült, ma jönnek haza nekem meg elkelett onnan jőjjek és az egyik haverom felajánlotta, hogy lakhatok a régi házukba.
-Ezt nem is tudtam...-mondtam.Kicsit sajnáltam Jack-t.Most annyira más volt és nem is féltem tőlle.
-Tudod a szüleim nem akarták, hogy megszülessek, elég volt nekik a bátyám.És ákamikor megszülettem, úgy voltak vele, hogy adnak egy esélyt nekem.Amikor betöltöttem a 15-öt akkor folyton engem szidtak mindenért amit a bátyám csinált mert ő a bátyám és őt nem szidják le persze.Egy idő után elegem lett és a szüleim nem is figyeltek már rám, rossz társaságba keveredtem...A bátyámnak volt egy haverja aki drogokat adott nekem...Így szoktam rá...Amikor ezt megtudták a szüleim, nem hitték el nekem, hogy a bátyám is ezt csinálja és kiraktak.Azt mondták hogy menjek oda ahova akarok.És azóta élek m inden féle helyen. - mesélte el a történetét Jack. Őszintén szólva nagyon megsajnáltam és már értettem, hogy miért ilyen.És láttam rajta, hogy meg akar változni.
-Értem...Ez szomorú...-mondtam lesütött szemmel.Beszélgettünk még és egyre jobban kijöttem vele.Észre se vettem, hogy már este 8 óra van.
-Csodálkozom, hogy nem mondtad azt , hogy vigyelek haza vagy ilyesmi...-mondta Jack- ezek szerint jól érzed magadat.
-Hát lehet....-mondtam kicsit visszafogottan
-Figyelj tudom, hogy utálod ezt a témát, de amikor elmondtam neked , hogy mire készülök akkor azért mondtam el mert nem rajtad akartam bosszút állni , mert téged...hogy is mondja kedveltelek nagyon is..sőt szerettelek!És én csak egy embernek akartam ártani és az nem más mint a bátyám aki szintén oda járt..És ezért mondtam, hogy csalogass ki mindenkit az udvarra...Én nem akartam bántani a többieket.. csak nem gondoltam át semmit...-amikor kimondta az utolsó szavát szinte elsírta magát.De, hogy ő szeretne engem?Mondjuk lehet mert amikor együtt lógtunk is nyomúlt kicsit.
-Hát erre nem tudok mit mondani...Lehet, hogy te nem akartál senki másnak ártani csak a bátyádnak, de én elvesztettem a legjobb barátaimat....És ha igazán szerettél volna akkor nem csináltál volna semmit..... - törtem ki magamból.Már a könnyeim hullottak amikor Jack magához húzott és megölelt.Ott sírtam a vállán.Amikor felemeltem a fejemet ennyit mondott: szeretlek.




  *Jack szemszöge*

Megcsókoltam.Nem tiltakozott sőt.Erre vártam már nagyon régóta.Ott csókolóztunk a kanapén.Ezt az édes percet a csengő szakitotta meg. Elhúzodttam Emma-tól, hogy megnézzem, hogy ki is az.Amikor kinyitottam az ajtót nem várt meglepetés várt amit nem mondhattam kellemesnek.
-Hol van Emma?- próbált bejönni a szőke.Nem engedtem be természetesen és szószerint kirugdostam.
-Nincsen itt semmi keresni valód Niall!! Menj innen mi nagyon jól elvagyunk Emma-val. - mondtam és becsaptam az óra előtt az ajtót.Szerencsére Emma nem hallotta meg, hogy kivel kiabáltam.
-Hol is tartottunk -ültem le mellé és újra csókolózni kezdtünk.Ismét nem tiltakozott és az se érdekelte, hogy ki csöngetett.Úgy éreztem minden tökéles , addig amíg rezegni nem kezdett Emma telefonja.


*************************************************************************
Na remélem tetszett ez a rész is!:) Új szabály! A kövi rész akkor jön ha lesz ez alatt a bejegyzés alatt legalább 2!











   








1 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés