2013. június 11., kedd

13. fejezet - Találkozás Jack-el

Sziasztok!Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezt a blogot nektek írom és jól esne ha kapnék visszajelzéseket,ha rossz rosszakat, ha jók akkor jókat! :) remélem tetszeni fognak a képek is ;) Jó olvasást!:)
**************************************************************************


    *Nial szemszöge*


Elindultunk a kocsimmal a város északi részébe.Az út hosszú volt és ahogy már közeledtünk a célponthoz kicsit kezdett ijesztővé válni a hely.Az Északi oldal olyan elhagyatott és nagyon kevesen laknak arra fele amerre mi mentünk.A kocsiban nyomasztó csend volt.
-Mindjárt ott vagyunk Emma...-törtem meg a csendet, de ő csak bólintott egyet.Meg érkeztünk abba az utcába amerre Jack lakik.Ijesztő hely volt.A sarkon fura alakok álltak.
-43..45...47...ÁÁ meg van 49.Itt lakik elméletileg Jack. - álltam meg egy piros ajtós régi ház előtt.





Kiszálltunk az autóból és bementünk a nyikorgó vas kapun és becsöngettünk
-Megyek!! - hallottuk a házból a hangját. - Emma?!!!!Te meg mit keresel itt?
-Téged - mondtam Emma helyett is!
-És ki ez a szőke?A testőröd?? -röhögte el magát Jack. Annyira dühös lettem , hogy már lendült volna a karom, hogy kapjon tőlem egy pofont de Emma leállított.
-Nem képzeld el Jack ő nem a testőröm csak egy barátom aki tud mindenről amit te tettél velem és a barátaimmal!!!!!!Ja és hallom szépen átverted egy új barátomat is... - szólalt meg végre Emma is.
-Kiről beszélsz??
-Lisa Beck!Megbántottad és ő miattad jött haza egyrészt!!
-Ja szóval ismered a kis balerinát...Na de mindegy neked szerintem nem kéne itt lenned mert még a végén valami bajod esik.Minek jöttél ide egyáltalán??És honnan ismered Lisa-t -Jack
-Először is, azért jöttem ide, hogy tud én is Londonban lakok és nem úszod meg csak úgy amit tettél velem és a barátaimmal!Másodszor, igen itt lakok Londonban és a szomszédaim egyik legjobb barátnője Lisa és onnan ismerem.Harmadszor szállj le rólam és a családomról mert a fenyegető leveleket megkaptuk képzeld el!- mondta Emma.Tejesen kiakadtam az utolsó mondata hallatán.Nekem nem is beszélt ezekről a levelekről!Talán innen tudta, hogy Jack Londonban lakik.
-Em,Em , Em....Hogy ezeket, most elmondtad valakinek nem hinném, hogy jó lépés volt a részedről....A haverjaim a sarkon várnak rám és szerintem eltudnának intézni titeket egy pillanat alatt.De tudjátok mit?Nem szólok nekik.Adok egy utolsó esélyt.De ha szólni mertek a zsaruknak akkor nektek annyi és többet nem menekülsz meg ilyen egyszerűen előlem. - fenyegetett meg bennünket Jack ismét és becsapta az ajtót.Emma elindult a kocsi felé idegesen és amikor beült becsapta az ajtót.Sajnáltam szegényt, de én még mindig úgy voltam vele, hogy ha szólunk a rendőrségnek akkor már nem fog tudni minket bántani ez a Jack gyerek.
Haza indultunk.A kocsiba már nem volt csend vissza fele mert Emma egész úton sírt.Amikor haza értünk megköszönte, hogy elmentem vele és közben próbált mosolyt erőltetni az arcára.Mielőtt bármit is tudtam volna mondani becsukta a kocsi ajtót és beviharzott a házukba.
Ezután én is bementem a házba.Felmentem a szobába és gondolkodtam a történteken.Egy kis idő múlva valami azt parancsolta bennem, hogy jelentsem fel a rendőrségnél Jack-t.Megtettem.Telefont fogtam és felhívtam a rendőrséget.Elmondtam nekik mindent. Jack címétől kezdve a történtekig.Aztán leraktam a telefont. Féltem de úgy gondoltam, hogy csak így menthetem meg Emma-t.


       *Emma szemszöge*
  
"Megijedtem nagyon.Rossz döntés volt nem kellett volna elmondjak Nial-nek bármit is.Nem magamat féltem.Csakis őt!Megszerettem...Talán..Talán többet érzek iránta mint barátság...Mellette nem félek semmitől és megbízok benne...De félek...Félek , hogy bántani fogják..." Felrohantam a lépcsőn és ledöltem az ágyamra....Csak bámultam a plafont és sírtam.Egy fél óra múlva megszólalt a telefonom.Egy ismeretlen szám hívott.Felvettem remegő hangon.
-Haló
-Szia Emma. - szólt bele a telefonba Jack!Majdnem elejtettem a telefont de úgy döntöttem bátor leszek és meghallgatom mit akar mondani.
-Mit akarsz??
-Ezt még te kérdezed?!Beköptetek a rendőröknek csak éppen nincsen bizonyítékotok!De behívtak a rendőrségre délután és szerencsére van egy pár névrokonom szóval keresgélhetnek tovább!De te ide hallgass!Én meg mondtam neked, hogy ha egy szót is mertek szólni a rendőrségnek akkor azt már nem úszod meg!Szóval hogyha nem akarod, hogy a barátodnak baja essen akkor ma este eljősz szépen hozzám és azt fogod tenni amit én mondok és ha hozni mersz magaddal bárkit is akkor nem leszek kegyes hozzátok az biztos!- Fenyegetett meg és lerakta a telefont.Sírva borultam az ágyra.Nial jelentette fel.Pedig megígérte, hogy nem teszi meg.Át megyek hozzá és szépen elbeszélgetünk erről.


      *Liam szemszöge*


Ugy gondoltam meglepem valamivel Rachel-t.El mentem a plázába, hogy vegyek neki valami szépet először egy ruha bolt felé vettem az irányt.Sok szép ruhát láttam, de nem tudtam dönteni, hogy melyik legyen.Átmentem egy ékszer boltba.Meg akadt a szemem egy gyönyörű szép karkötőn.



Rögtön megvettem és elindultam.Útközben felhívtam egy nagyon jó éttermet, hogy asztalt foglaljak.Nem rögtön hazamentem hanem az egyik remek cukrászdába és csokiboltba ahol vettem még Rachel-nek egy csokiba mártott eper bonbont.


Ezek után felhívtam Rachel-t hogy körülbelül egy óra múlva menjen haza és vegyen fel valami szépet,majd találkozzunk  a St.James parkban a tónál.Gyorsan haza indultam, hogy előbb érjek oda és tudjak elkészülni időben.De amikor megérkeztem nem az fogadott, mint amire számítottam.Emma a konyhában a földön ülve zokogott Nial pedig mellette ült és vigasztalta.De amikor megláttam a földön összetörve anyám díjnyertes vázáját akkor a szívroham kerülgetett.
-Megjöttem!-hallottam meg anyu hangját a hátam mögött.



****************************************************************************
Remélem tetszett!:) Még a héten jön a következő!Komizzatoooooooook!!!!:D





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése